Nem kell, hogy Tahitin járjunk ahhoz, hogy rabul ejtsen a hely varázsa. Egyszer kell csak rápillantanunk Gauguin festményeire, és elragadnak a színek. Erős vörösek, fénylő sárgák, csillogó fehérek, simogatnivaló barnák, dús zöldek és meleg, bizony meleg kékek. Érezzük a bőrünkön a forró, mégsem perzselő napot, a virágillattal telt lágy szellőt, ami körülsimogatja testünket, a sós tengeri levegőt, a tengerpart apró kavicsainak érintését a talpunkon.
Ó, azok a barna lányok! A természet adta egészség és szépség csillog a szemekben. Azok a virágfüzérek és fűszoknyák, és legelébb is a mosoly, amiért régente oly sok idetévedt hajós dobta sutba honvágyát és maradt itt örökre. Nincs olyan fukar utazó, akit el ne csábítanának ezek a szemek. Az ember csak azért képes alkudni egy-egy kis csecsebecsére, kagylóból, korallból, netán a híres fekete gyöngyökből készült ajándéktárgyra, hogy többet nézhessen ezekbe a szemekbe, és képes azért megvenni, hogy kicsit szélesebbre húzódjon az a mosoly. Aztán még azt is képes lenne mondani, hogy ő maga is festő, mint az az ismert francia, és most éppen kagylóáruslányokat készül festeni, sőt talán itt is maradna örökre.
FRANCIA POLINÉZIA
Államforma: Franciaország tengerentúli megyéje
Főváros: Papeete
Egyéb jelentős városok: -
Terület: 4617 km2
Lakosság: 253 506 fő
Hivatalos nyelv: francia
Beszélt nyelvek: francia, tahiti, egyéb őshonos nyelvek, kínai
Népek: polinéz 78%, kínai 12%, francia 10%
Pénznem: francia csendes-óceáni frank (1 USD= 127 XPF)
A leírás az aeroviva oldalairól származik.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.