utazás

Bali maga a tánc, az ember egyesülése az istenekkel, a túlvilág és evilág kapuja. A bali tánc nem társastánc, ami csupán az idő kellemes múlatását szolgálja, a bali táncos maga válik túlvilági lénnyé, istenné. Aki először lát bali táncot, és tanújává válik az átalakulásnak, annak megnyílik az évezredes mítoszok kapuja. Aki pedig Balit látja, megérti, miért itt lettek istenné a táncosok.

Túlvilági lények lakta helyen járunk. A vad zöld őserdők „erdei embere” az orángután, a helyiek szemében elkárhozott szellem,  ám nagy bölcsességek tudója. És valóban; annyira emberi tud lenni, ahogyan ásít, a párját simogatja, vagy éppen némi ellenszolgáltatásért a turistáknak mórikálja magát, hogy magunk is hajlamosak leszünk ezt elhinni. Más églakók viszont dörgő gyíkok formájában nyilatkoznak meg, és a bennszülöttek riadalma egy pillanatig ránk is átragad, amikor a fű közül kibontakozik teljes valójában az első élő komodói sárkány. Pedig tudjuk, a jó 3 méteres gyík nem gonosz szellem, csak a dinoszauruszok korának egyik utolsó fennmaradt túlélője. A zubogó vizekben, a magasra szálló madarak vijjogásában sem látunk szellemeket, bár a vízitúra egy kész csoda és bármennyire is zúg a víz, mindenki épen ér partot - tán a tízévesforma kölyök volt a viziszellem, aki a kormánynál ült.

Este aztán a Kuta Beachen, a Hard Rock Café teraszán, előttünk a világ legszebb naplementéje. A hatalmas vörös napkorong arany árnyékokat vetve hull a lila tengerbe -felismerjük a helyi táncoló istenek színeit.

A cikk az aeroviva oldalairól származik.