Thaiföld nem egy a turisták szórakoztatására létrehozott "diznilend". Sokkal több. Egy ország, aminek saját (és sajátos) történelme, kultúrája, vallása és hagyományai vannak. A tengerpart turistaövezeteiben néha elnyomja ezt az autentikus thai kultúrát a nemzetközi turistaipar, de az ország legnagyobb része éli a maga életét. Mintha mi ott sem volnánk.
Van, akit ez a része az országnak nem érdekel. Pedig látni és tapasztalnivaló élmény van bőven. Elég elindulni egy kicsit északra Bangkoktól, és elénk tárul az igazi Thaiföld. Középkori fővárosok, romos templomok, szerzetesek, utcai árusok, éjszakai és nappali piacok színpompás egymásutánja.
A másik Thaiföld.
Hosszúnyakú padong lányok, akiknek gyermekkoruktól minden évben egy-egy rézkarikát fűznek a nyakuk köré. Akha nénik, akik már vagy hetven éve szívják ugyanazt a pipát. Miaok és hmongok földje. Olyan népeké, amelyeknek a létezéséről sem tudtunk egészen, amíg meg nem érkeztünk ide. A cukorsüveg formájú hegyekben hűvös barlangok, bennük évszázados Buddha-szobrok, a hegytetőkön hófehér pagodák, a völgyekben fakó romok. Egy történelem, aminek még a legfontosabb eseményei sem rémlenek a történelemkönyvekből.
Kis édes zöld háromszögek, csípős piros gömbök, rózsaszín porral beszórt furcsa gyümölcsök. Egy konyha, ami mindig meglep.
Csupa titok, csupa varázslat.
A cikk az aeroviva oldalairól származik.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.